Látnivalók Makó és vonzáskörzetében
Makó története:
Makó első virágzása a 13. század második felére esett, amikor a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a földesura.
E tájon a középkorban sok kis falu terült el egymás közelében. Ezeknek egybeolvadásával a 14-15. század fordulójára indult el Makó a városias fejlődés útján. A 15. században a környék piaci központja lett.
Makót első ízben 1552-ben tatár hordák égették fel, de ezt a pusztítást a település hamar kiheverte.
A második nagy futás 1596-ban következett be. A temesvári basa tatárjai fölégették a templomot, a paplakot, a városházát, a levéltárat, sőt megsemmisült a város pecsétje is.
A sok viszontagságot átélt Maros-parti városnak a legtragikusabb eseménye a Szeged alól 1686-ban visszavonuló török-tatár hordák pusztítása volt. Különös kegyetlenséggel égették föl a várost, űzték el a védtelen lakosságot. Egy francia térképész 1695-ben azt írta Makó nincs többé, lakatlan, csak este látni itt - ott pásztortüzet.
A mai Makó kialakulása az újratelepüléssel kezdődött 1699-ben.
Már a 18. századtól népi nemesítéssel kialakult a tájjellegű makói vöröshagyma, amely egyedülálló íz-és zamattartalmával, nagyfokú eltarthatóságával, csont fehér húsával, több rétegű, bronzvörös héjazatával, magas szárazanyag-tartalmával keresett cikk lett.
Séta a belvárosban:
A város főtere Széchenyi tér Szeged, Arad, Hódmezővásárhely felőli utak találkozásánál jött létre. A férfiak vasárnaponként fekete ünneplő ruhában gyűltek össze, és szeszes ital fogyasztása nélkül beszélték meg az ország sorsát, de a maguk gondját is. Valamikor politikai nagygyűlések színtere is volt, de döntő mégis az, hogy a heti háromszori piacnak, az évi öt kirakodó vásárnak adott helyet.
Itt található az egykori Korona Szálló ( Széchenyi tér 10.), Makó legszebb eklektikus épülete. Épült 1855-ben Koczka Ferdinánd tervei alapján, vendégfogadónak. A Korona kétszáz éven át együtt alakult, épült a várossal. 1905-ben átépítették, szállodával bővítették. A Korona díszterme nemcsak vigalmaknak adott helyet, gyakran tartottak itt irodalmi rendezvényeket.
A sarkon áll Fátyol Mihály cigányprímás szobra. 1945-1979-ig muzsikált a Koronában zenekarával a jeles prímás.
Ma az emeleti részen konferencia központ van a földszinten étterem kávézó, söröző található.
A Korona előtti téren az első világháborús emlékmű Pásztor János hódmezővásárhelyi szobrász alkotása. 1929. szeptember 29-én avatták fel. Az első világháborúban elesett makói hősök emlékére állították. Fenn ősmagyar vitéz támogatja a sebesült katonát.
A Korona dél-keleti részén az étterem előtt van a hagymavirág szökőkút. A szökőkúthoz közel, a Korona oldalában lehet parkolni, és kezdődhet a belvárosi séta.
Érdemes megnézni a Városházát (Széchenyi tér 22), ami eredetileg Csanád megye székháza volt. A város monumentális középülete 1780-ban Vertics József földmérő tervei szerint épült klasszicista stílusban. 1839-ben Giba Antal tervei alapján építették át a mai formájára. A város közéletének fontos színtere volt az épület. A nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia 1879-től Lonovics József főispán hitveseként a ház lakója volt. Az előcsarnokban van a Városház Galéria, amely kiállításoknak ad helyet. A városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, Kallós Ede vásárhelyi szobrász készítette. A szobrot 1905. szeptember 24-én avatták föl. A városban nagy volt a Kossuth kultusz, közadakozásból készült el a szobor. A városházával szembeni sarkon áll az egykori Makói Takarékpénztár székháza a makói historizmus legszebb világi épülete.
A Városházától tovább sétálva a Megyeház utcán eljutunk a József Attila Múzeumhoz (Megyeház u.4.). Telefon:62/213-540 A monoton homlokzatot Varga Imre épületplasztikája töri meg. A református ó temető egykori kopjafái kapnak itt új tartalmat. A népélet tárgyait humanizálva az emberi munkát - a hagymakertész robotos életét – is érzékelteti. Munkába indulás (talicskakerék), a munkavégzés (vízimalom meghajtó gerendelye), a termelés betakarítása (szüretelősajtár), a dolgos nap vége (lebukó nap, feljövő hold) A kopjafák az idő múlását érzékeltetik. Az egyikre föl van vésve : rövid az élet. 2008-ban nyílt az új állandó kiállítás „ Küzdelmes Évszázadok” címmel. Makó város története az újjátelepüléstől a rendszerváltásig 1699-1989. Állandó kiállítás emlékezik Galamb Józsefre egy eredeti FORD -T modell autó bemutatásával.
A múzeumhoz tartozik a skanzen. Itt megtekinthető a makói hagymás ház, eredeti berendezéssel. Asztalosműhely, eredeti szerszámokkal és mintakönyvekkel a 20.sz. elejéről. Bognárműhely eredeti szerszámokkal a 20.sz. elejéről. Szánkótalpas gabonakasok-és hombárok a 19. és 20.sz. elejéről.
A múzeumhoz közel található az Espersit-ház (Kazinczy u.6.) irodalmi múzeum. Az 1898-ban, eklektikus stílusban épült ház Espersit János ügyvéd révén a város, sőt a vidék legnevezetesebb művészi központja volt A kiállítás bemutatja a József Attilát támogató, 48-as szemléletű baráti kört. Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését, valamint József Attila költői indulását. A három kiállítás megtekinthető: felnőttek 400.- Ft gyermek-nyugdíjas 200.-Ft belépővel. A múzeumtól visszasétálunk a főtérre.
A visszatérve a főtérre, a hagymavirág szökőkúttal szemben (Széchenyi tér) a csipkeházak előtti szoborparkban a város nagy fia, Pulitzer József újságíró fejedelem (1847-1911) portréja található, mely Kiss Jenő makói szobrász alkotása. 1847-ben született Makón.17 évesen kivándorolt Amerikába sajtó birodalmat épített. Őróla nevezték el a Pulitzer-díjat. Amit a világ legjobb újságíróinak ítélnek oda. Az alkotás kicsinyített és sorszámozott mását évente Makó Város Önkormányzata és a magyar Újságírók Országos Szövetsége által alapított „Pulitzer Szülővárosa”-díj átadásakor fiatal újságíró jelöltek kapják. Pulitzer József St. Louisban van eltemetve.
Egy ismerőse azt mondta: "Arannyal fizetett, de zsarnoki erővel tartott fogva mindenkit."
Návay Tamás szoborportréját Lapis András szegedi művész készítette. Návay Tamás (1815-1879) a reformkorban Csanád megye országgyűlési követe, majd alispánja lett, 1848. május 2-ától főispánja.
Lantos Gyöngyi csongrádi szobrász alkotta Dobsa Lajos szobrát. Dobsa Lajos (1824-1902) makói publicista, drámaíró, lapszerkesztő két ízben Makó országgyűlési küldötte volt.
Galamb József 1881-ben született Makón. Mérnöki diplomája megszerzése után kivándorolt Amerikába és a FORD műveknél lett mérnök. Döntő szerepe volt A FORD -T modell tervezésébe. Az autó világsiker lett.
A Főtér nyugati felét lezáró régi városháza (Széchenyi tér 6.) Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester tervei szerint 1854-59-ben épült. Korának romantikus stílusirányzata különösen jól érvényesül.
A régi városházát keskeny utca választja el a Bérpalotától. (Széchenyi tér 8.) A városi Bérpalota 1927-ben épült neobarokk stílusban. A bérház a város legreprezentatívabb lakóháza. Párkánya alatt van Európa második legnagyobb molnárfecske kolóniája.
A bérpalota mögött a Makovecz téren található a Hagymatikum fürdő.
Kútját 1956-ban fúrták, akkori hőfoka 91 Celsius fok volt. Az országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A makói termálvizet az Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. A nevében és megjelenésében egyaránt megújult Makói Hagymatikum Fürdő nem csak a minőségi élményfürdők számát gyarapítja, de tovább emeli fürdőkultúránk színvonalát. A magyar organikus építészet zászlóvivője, a Kossuth-díjas Makovecz Imre által tervezett fürdő már látványvilágában is minőséget képvisel. Gyógyvizünk kedvező hatású az ízületi és reumás panaszokra.
Nem csak a fürdőt, hanem a teret is a művész álmodta meg.
A fürdő főbejárata mellett található Zenepavilon, a zenekedvelőknek épült, hiszen a nyár minden hétvégéjén koncerttel várják a kedves vendégeket. Lekerekített formájával, kiváló akusztikájával fergeteges élményt nyújt az idelátogatóknak.
A főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Makón már csak ennek a térnek a neve emlékeztet az ősi megyére. Pedig Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének.
A tér zöld övezetében áll államalapító Szent István király monumentális lovas szobra. Kiss Jenő és Győrfi Lajos alkotása.
A Csanád vezér téren tovább haladva a József Attila Gimnáziumhoz érünk. A Gimnázium 1895-ben épült. A gimnázium tanulója volt három évig József Attila, itt tanított Juhász Gyula költő emlék tábla őrzi emléküket. A gimnázium melletti aszfaltba öntött József Attila utcatáblát szokatlan módon helyezték el. Az ifjú költő első verseskötetének, a Szépség koldusának borítóját ércbe öntve a járda aszfaltjába építették be.
A gimnázium közvetlen szomszédságában az Erdei János Sportcsarnok található, mely a gimnázium felépítésével egy időben épült 2000-ben. Erdei János makói ökölvívó olimpikonról kapta a nevét. Különböző városi rendezvényeknek, sporteseményeknek, továbbá szalagavatóknak ad helyet.
A gimnázium előtti téren helyezték el a második világháborús emlékművet. Főalakja, a keresztre támaszkodó katona. Az íves falon tüntették föl a második világháború makói hősi halottjainak és a polgári lakosság áldozatainak névsorát. Mögötte állították föl az 56-os forradalom emlékére a kopjafákat.
Az utcán továbbhaladva a buszpályaudvar felé a sarkon találjuk a A Püspöki rezidenciát és kápolnát Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári lakás céljából. A műemlék jellegű, klasszicista stílusú épületnek a kápolna a hangsúlyos része.
A túl oldalra benézve láthatjuk a A makói Ortodox zsinagógát a város egyik páratlan értékű és szépségű épülete, Makó egyetlen jelenleg is álló zsinagógája, egyúttal Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban az 1872-ben önállósult ortodox közösség által. Amennyiben meg kívánja tekinteni a következő telefonszámon lehet érdeklődni: 30/389-0613.
A kereszteződésben található makói buszpályaudvar egy organikus stílusban épült, Makovecz Imre által alkotott épület. Hajlított, íves formáival, a fa szerkezetével szerves egységet alkot környezetével.
Séta a református városrészben:
Utunk a városközpontból a Posta és a Hunyadi utcán vezet Makó ősi városrészébe, a reformátusok lakta – régi nevén- Szentlőrincre. A posta utcát 1924-ben nyitották. Itt épült föl négy évvel később a díszes oromzatú, neobarokk stílusú Posta-palota.
Baloldalon áll a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház (Posta u. 2.). A kulturális élet központja. 390 ülőhellyel, színpaddal, a hozzá csatlakozó aulával, pódium-teremmel, kávéházzal. Belül a magyar ősvallás kultikus helye, miként népmeséinkben és a pogány magyar néphitben az égig érő fa tartja az égboltot, úgy itt is az elágazó fabordákra nehezedik a terem boltozata.
Kívül már a keresztény kultúrkör templomaként jelenik meg, sőt egyenesen a makói református ótemplom szellemisége éled újjá fehér falaival, tornyával, egykori kerítésének négy bástyájával.
A Hagymaház aulájában állították föl Surányi Imre által készített Páger Antal Kossuth-díjas, makói születésű színművész portré szobrát.
A Hunyadi utcán jutunk el a református ótemplomhoz (Kálvin tér). A város újjátelepülése óta ez a terület volt a református városrész centruma. (Megnézhető egyeztetett időpontban: 62/211-495)
A templom 1774-ben barokk stílusban épült. 1790-1927-ig téglakerítés vette körül, négy sarkán bástyával. A templom mellett (Kálvin u.7.) 1820-ban klasszicista stílusban épült, a műemlékként számon tartott református nagy iskola.
Mellette 1927-ben épült az egykori polgári fiúiskola. Ma Kálvin téri iskola néven ismert.
A Kálvin utcán a 43-as út felé haladva érünk el a Szegedi utcára.
Egy kis zöld téren áll a karcsú zászlórúd. Nemzeti és városi ünnepeinken itt leng a nemzeti trikolór az Európa Unió vagy a Makó címerével ékesített piros-kék városi zászló. Mellette van a város szoboremblémája, a hagymaszobor, Sütő Ferenc alkotása.
A főtér felé visszasétálva elhaladunk az egykori polgári leányiskola emeletes épülete előtt, ma Bartók Béla ének-zenei általános iskola. Az iskola előtt áll a Varga Imre alkotta Bartók Béla szobor. Az alkotás eredetijét Párizsban állították föl.
Visszasétálunk a Koronához.
Amennyiben teheti a következő állomáshoz szálljon autóba és úgy indulhat tovább a katolikus városrészbe.
Séta a katolikus városrészben:
A főtérről a katolikusok lakta városrészbe a Szegedi utcán jutunk el. Ha bekanyarodunk az Árpád utcára, már az egykori katolikus városrészben vagyunk, amelyet Bujáknak neveztek.
A Szent István téren áll az első szent királyunkról elnevezett plébánia templom (megtekinthető: 62/211-116). A barokk stílusban épült templomot 1772-ben szentelték föl.
A főoltárképet (Szent István a koronát fölajánlja Máriának) Rafael modorban Emler Beneventura bécsi művész festette 1854-ben. A templomudvarban helyezték el Makó legrégibb – a helyiek által kőképnek nevezett- műemlék jellegű Szűz Mária szobrot.
A teret északról az egykori katolikus polgári fiúiskola, a mai Szent István Egyházi Gimnázium és Általános Iskola zárja le. A neobarokk stílusú iskola 1927-33-ban épült. Az Apaffy utcán jutunk el a Kálvária utcába, a katolikus temetőhöz.
A kapun belépve az út tengelyében áll az 1829-ben, klasszicista stílusban épült, Szent Anna tiszteletére fölszentelt, műemléki jellegűnek minősített kápolna (kinyitja a temető gondnok). A temetőből kijövet balra megyünk tovább a Kálvária utcán és megtaláljuk Makó ősi szakrális helyét a Kálvária dombot.
Ide jártak a török hódoltság idején a szegedi ferences barátok a katolikus hívek lelki gondozására.(Megnézhető egyeztetett időpontban: 62/212-279) Itt áll a város legrégebbi épülete, az 1734-ben barokk stílusban emelt műemlék jellegű kálvária kápolna.